Az előző bejegyzésben olvashattak általánosságban a fóbiákról, azok megélésével kapcsolatos tünetekről és az előforduló pánikroham jeleiről. A következőkben részletesebben térek ki a fóbiák fő csoportjaira és terápiás kezelési módjaira.
A fóbiákat három nagyobb csoportba soroljuk:
Agorafóbia: Az olyan helyzetekkel kapcsolatban megélt félelem, ahonnan nehéz elmenekülni. Ilyen lehet a nyílt és zárt terektől egyaránt való félelem. Ez szorosan kapcsolódhat a pánikzavarhoz, mert ezeken a nem biztonságosnak vélt helyeken a fő tünete a fóbiának a pánikroham. Ez odáig is fajulhat , hogy az érintettek nem mernek kimenni a házból. Az említett helyzetekben az egyén erős szenvedés árán tud benne maradni, egy esetleges kísérő segíthet a panaszok enyhítésében. Ide soroljuk a klausztrofóbiát is.
Az agorafóbia jelentkezhet az alábbi helyeken:
-
-
- nyílt tereken
- zárt helyeken
- moziban, színházban, liftben, alagútban
- bevásárlóközpontokban
- tömegközlekedési eszközökön: buszon, villamoson, vonaton
- autóban
-
Specifikus fóbiák: Bármilyen helyzettel, tárggyal, vagy élőlénnyel kapcsolatos állandó, ismétlődő intenzív félelem. A legtöbben ettől a típustól szenvednek. Ebben az esetben egy adott helyzettől, tárgytól, élőlénytől alakul ki a fóbia.
Kialakulhat például az alábbiakkal szemben:
-
-
- állatoktól: pók, kígyó, kutya, cápa, csótány, béka
- természeti jelenségektől
- magasságtól, mélységtől
- egészséggel kapcsolatban: fertőzésektől, tűtől, vértől, testnedvektől, orvostól (“fehér köpeny szindróma”)
- társaságban való étkezéstől való félelem
- vizelet visszatartási nehézségtől való félelem, ha nincsen a közelben WC
-
Szociális fóbia: Ebben az esetben az egyén tartósan él meg súlyos szorongást, ha másokkal kell beszélni, találkozni, beszédet, vagy előadást tartani, telefonálni. Fél mások figyelmétől és esetleges véleményétől. A szorongás ebben az esetben is elérheti a pánikroham súlyosságát. Beszűkíti a kapcsolatokat és gátolhatja az egyén szakmai sikereit. Nem összekeverendő a “lámpalázzal”, ami valójában természetes velejárója a szereplésnek.
Például az alábbi helyzetekben észlelhető az erős szorongás:
-
-
- nyilvános wc használata
- előadás tartása
- ügyintézés
- társas eseményeken való részvétel
-
A fóbiák kezelésének lehetséges terápiás módszerei:
-
-
- szisztematikus deszenzitizáció: a szorongást kiváltó helyzet megélése és elkerülés megszűntetése addig, amíg nem csökken a szorongás azzal kapcsolatban. Megtanulnak a személyek relaxálni a tárgy, vagy helyzet kapcsán.
- ingerelárasztásos technika: egyből nagy mértékben kitenni a személyt a félelmet okozó tárgynak menekülési lehetőség nélkül.
- Modellkövetés: ebben az esetben a terapeuta kerül kapcsolatba a rettegett tárggyal, vagy helyzettel a páciens pedig figyeli.
- expozíciós módszer: stratégikusan teszik ki a félelem tárgyának a személyt. Agorafóbia esetében a cél az, hogy minél messzebb merészkedjen az egyén az otthonától és a későbbiekben megjelenjen nyilvános helyen is. Szociális fóbia esetén megpróbálja a pszichológus a személyt felkészíteni és fokozatosan rávenni, hogy elmenjen a számára legfélelmetesebb helyzetig.
- Csoportterápia
- Racionális érzelmi terápia (ERT): a pszichológus rámutat a kliens irracionális feltételezéseire, melyekre racionálisabb, reálisabb alternatívát keresnek.
- szociális fóbiák esetében a szociális készségek és asszertivitás fejlesztése
- farmakoterápia szükség esetén
- pszichoterápia a tudattalan működésmódok feltárása érdekében
-
Amennyiben hasonló nehézségeket tapasztal, keressen fel szakembert segítségkérés céljából!
Források:
https://www.verywellmind.com/what-is-a-phobia-2795454
Kép forrása: Pexels
Írta: Győrffy Villő