John Bowlby (1969) és Mary Ainsworth (1978) alapján négy különböző kötődési stílust különböztetünk meg. A biztonságosan kötődőt, elutasító- elkerülőt, szorongó -ambivalenst és a dezorganizáltat (szorongó-elkerülő). A biztonságosan kötődő személy meg tud bízni másokban és komfortos mind az intimitással , mind a térrel a kapcsolaton belül. Az elkerülő kötődési stílusú személyeknek nehezére esik az intimitás kialakítása, a kapcsolatban nehezen maradnak benne,…
Emberként a biztonság és ismerősség megélését keressük. Azonban világunkban állandó a változás. Nem csak a technikai fejlődés folyamatos, de vannak olyan tényezők a környezetünkben, melyekre viszonylag kevés ráhatásunk van. Esetleges munkahelyi változások, társadalmi problémák megjelenése és természeti jelenségek. Gondolhatunk itt kisebb és nagyobb mindennapi dolgokra, magánéletünk változására is. Bizonyos tulajdonságok, mint a rugalmasság, problémamegoldás és pozitív hozzáállás képessége segítheti a…
Az önértékelés az önmagunk képességeinek, tulajdonságainak a szubjektív értékelése. Az önértékelésünk ideális esetben, se nem túl alacsony, se nem túl magas, így érdemes egy egyensúlyi állapotot kialakítani, ahhoz, hogy elérjük a kívánt kiegyensúlyozottságot. Az alábbiakban arról lesz szó, hogyan , milyen módszerekkel tudjuk az önértékelésünket fejleszteni. A gondolati torzítások azonosítása Amikor a negatív gondolati spirálba kerülünk, igyekezzünk azt azonosítani és…
Önértékelés, vagy önbecsülés alatt a saját magunk értékeinek szubjektív észlelését értjük. A képességeinkben és tulajdonságainkban való hitünk és magabiztosságunk tartozik ide. Az önértékelésünk részét képezi a kialakult identitásunk, önbizalmunk és biztonságérzetünk. Ezen felül a kompetencia és a valahová tartozás érzésének megélése is bele tartozik. Az egészséges önértékelés támogatja a testi és mentális jól-létünket, motivációnkat és az élettel való elégedettségünket. Az…
Hogyan jelenhet meg a szociális szorongás gyermekeknél? Előző írásomban általánosságban jártam körbe a szociális szorongást, az alábbiakban pedig a gyermekeknél előforduló szociális szorongást fogom részletezni. Gyermekeknél az alábbi módon jelenhet meg a szociális szorongás: gyakori sírás és irritált hangulat gyakori düh megélése más gyermekekkel és felnőttekkel való interakció elkerülése segítségkérés elkerülése az iskolában magas fokú függés a szülőtől, vagy gondviselőtől félelem az…
Aki szociális szorongással küzd, annak megnehezíti az életét a szorongás társas helyzetekben. Fél mások véleményétől, inkább elkerüli az új emberekkel való megismerkedést, extrém stresszt él át előadás tartáskor, nagy társasági eseményeken és akár telefonos kapcsolatfelvétel során is. A megfelelő terápia nélkül nehéz megküzdeni a szorongással, akár évekig, vagy egy életen át is elhúzódhat. A szorongást kiváltó helyzetek lehetnek: állásinterjú előadás…
Az előző bejegyzésben olvashattak általánosságban a fóbiákról, azok megélésével kapcsolatos tünetekről és az előforduló pánikroham jeleiről. A következőkben részletesebben térek ki a fóbiák fő csoportjaira és terápiás kezelési módjaira. A fóbiákat három nagyobb csoportba soroljuk: Agorafóbia: Az olyan helyzetekkel kapcsolatban megélt félelem, ahonnan nehéz elmenekülni. Ilyen lehet a nyílt és zárt terektől egyaránt való félelem. Ez szorosan kapcsolódhat a pánikzavarhoz,…
A fóbia egy tárgytól, vagy helyzettől való irracionális és túlzott félelem, mely az egyén életét jelentősen megnehezíti. A legtöbbször ilyenkor félünk az ártalomtól és a veszélyeztetettség érzését éljük át. Kialakulhat valamilyen korábbi nyomasztó, vagy traumatikus élménytől, esetleg tanulás és modellkövetés által. A szociális fóbiák kialakulhatnak kisebbrendűség érzés, vagy önértékelési zavar kapcsán is. Pszichoanalitikus szemlélet szerint a fóbiák kialakulásának oka az…
Az előző új évvel kapcsolatos bejegyzésben szó volt az elmúlt év összegzéséről, általunk megbánt események elengedéséről és az újévi célok megalkotásáról. A továbbiakban konkrét tippekről olvashatnak a célok megfogalmazásával és megvalósításával kapcsolatban. Érdemes specifikus, mérhető, elérhető, releváns és időhöz kötött célokat kitűzni. Ezek angolul a “SMART” (Doran, 1981) célok (Specific, Measurable, Achievable, Relevant, Time-Related). Hogyan is néz ki ez a…
Egy új év kezdetén a legtöbben számot vetünk az elmúlt év eseményeivel és felvázoljuk az új év lehetőségeit magunknak. Először átgondolhatjuk azt, hogy milyen volt az elmúlt évünk. Összegezhetjük a nagyobb eseményeket, döntéseket, elért célokat, minket érő fájdalmakat és örömöket. Ezt tehetjük ma már népszerű megvásárolható önfejlesztő naplók segítségével, ahol általában kitölteni szükséges csak a kérdéseket, vagy választhatunk magunknak egy…