Az érzelmek megélésénél nem választhatjuk meg, hogy mit érzünk, viszont megtanulhatjuk azok szabályozását. Az érzelmeink kontrollálása, vagy elfojtása éppen az ellenkezőjére sülhet el, tehát még tovább érezhetjük őket és annál több nehézséget okozhatnak. Ennek hatására elindulhat bennünk a szégyen érzése és az önkritika. Arra gondolhatunk, hogy a mi hibánk az , ahogyan érezzük magunkat a körülmények figyelembe vétele nélkül. Szégyellhetjük magunkat azért, amit mi természetesen érzünk. Amennyiben elnyomjuk azt az érzést, elveszítheti az üzenetét, mely fontos információkat hordozhat a számunkra. Bizonyos szokások segíthetnek bennünket abban, hogy csökkenjen a distressz bennünk.
Első körben érdemes fejleszteni azt, hogy felismerjük és címkézzük az érzéseket. Ez segíthet egy kis távolítást is megélni, melynek köszönhetően akár racionálisabb tényezők is eszünkbe juthatnak az aktuális helyzettel kapcsolatban. Érdemes tisztában lenni azzal, hogy milyen érzésekre vagyunk hajlamosak és mik azok, amik elvisznek bennünket a mélységeinkbe. Milyen érzelmeket válthatnak ki előző traumáink? Mi az, ami a kötődési nehézségünkből adódhat? Mi az, amit a gondolatspirálunkkal magunknak generálunk? Segíthet, ha intenzív érzéseket élünk meg az, hogyha kimondjuk őket:
“ Most nagyon dühös vagyok, mert…”, “ Végtelen szomorúságot érzek…”.
A nehéz érzések megélése diszkomfortot okozhatnak nekünk, azt érezhetjük nem tudunk mit kezdeni velük és akár még mérgesek is lehetünk magunkra miattuk. Miért érzem már megint így magam? Miért nem tudok túljutni ezen? Ilyenkor az önmagunkat hibáztató gondolatok és mondatok csak hátráltatják sajnos a feldolgozást. Érdemes lehet ezeket is hangosan kimondani, hátha jobban látjuk mennyire szigorúak is vagyunk magunkkal. Gondoljunk bele, ha egy szerettünk érezné így magát, akkor vele is így viselkednénk? Azáltal, ha együttérzünk magunkkal és megfogalmazzuk, hogy a jelenlegi élményünk mennyire intenzív és nehezen kezelhető, segítheti azt, hogy érvényesnek érezzük az érzéseket és kilépjünk a negatív spirálból. Elmélyítheti a kapcsolódást önmagunkkal.
Felfedezhetjük, hogy mi az, ami igazán fontos nekünk. Amikor valamire intenzív érzelmi reakciót adunk, az valószínűleg fontos számunkra, vagy feldolgozatlan sebeket hordozó területet érint. Amennyiben ismétlődően hasonló helyzetekre adjuk ugyanazt a reakciót érdemes elgondolkodni , hogy van-e összefüggés a helyzetek között. Van-e valamilyen ismétlődő mintázat? Ez pedig mit jelenthet nekünk?
Számos megküzdési mód létezik az intenzív érzelmekkel kapcsolatban. Naplóírás, zenélés, edzés, beszélgetés, terápia, kreatív folyamatok. Bizonyára alkalmaztuk már ezek tárházát az eddigiek során. Viszont egy paradox és érdekes hatása annak, ha meg akarunk “szabadulni” egy érzéstől, furcsa módon annál tovább marad velünk. Nem tud oly gyorsan átfolyni rajtunk. Persze ehhez bőséges önismeret szükséges. Értenünk kell magunkat és csodás , valamint nagyon nehéz felfedezésekre juthatunk önmagunkkal kapcsolatban.
Forrás: https://www.psychologytoday.com/intl/blog/mindfully-doing-what-matters/202212/4-ways-respond-effectively-our-intense-emotions
Kép forrása: Pexels
Írta: Győrffy Villő
