Az előző bejegyzésben arról volt szó, hogy miképpen tud megnyilvánulni a düh óvodáskorban és milyen tényezők hajlamosíthatnak a “hisztire”, illetve dióhéjban mit érdemes szem előtt tartanunk egy ilyen nehéz szituációban. A következőkben kitérek arra, hogyan tudunk stabil környezetet nyújtani a gyermeknek és mit tehetünk ilyenkor.
Egyik fontos eleme a megelőzésnek az, hogy megdicsérjük a gyermekünket, amikor “jól” viselkedik, de nagyon. A megfelelő viselkedés pozitív megerősítése segíti őt abban, hogy megtanulja, ez a szociálisan elfogadott viselkedés és ennek mindenki örül.
Ahhoz, hogy a gyermekünk dühkitöréseit, “hisztijét” meg tudjuk előzni, azt megelőzően kell már dolgoznunk rajta és lépéseket tenni:
-
- Igyekezzünk egy tiszta keretrendszert kialakítani, melyet a párunkkal együtt be is tartunk egyenlően. Ne zavarjuk össze a gyermeket különböző szabályokkal, beszéljünk meg együtt egy szabályrendszert, melyet közösen be is tartunk.
- A rutin, melyet kialakítunk a gyermeknek szintén legyen konzisztens.
- Hagyjunk a gyermeknek választási lehetőséget bizonyos helyzetekben.
- Érdemes figyelni, mi az , ami a gyermeket triggereli és kimozdítja a komfortzónájából. Akár fel is jegyezhetjük ezeket.
- Tanítsuk meg a gyermeknek azt, hogy nem bántunk a másikat sem magunkat. Próbáljunk neki más alternatívát nyújtani, ha mérges.
- Buzdítsuk arra, hogy fejezze ki az érzelmeit.
- Figyeljünk oda az igényeire, ne kényszerítsük olyan helyzetbe, ahol túl sok inger éri egyszerre.
Mit tehetünk amikor éppen “hisztizik”, dühös a gyermek:
-
- Próbáljunk nyugodtak maradni és nem mélyíteni a helyzetet.
- Tisztázzuk újra a követendő szabályokat és, hogy miért nem megfelelő az adott viselkedés.
- Finoman tartsuk meg őt, ne engedjük, hogy megharapjon, karmoljon, rúgjon felénk, de ne legyünk erőszakosak.
- Próbáljuk meg elterelni a figyelmét valamivel, amit szeret csinálni.
- Változtassuk meg a helyzetét, kérjük, hogy menjünk át egy másik szobába.
- Beszéljünk vele halk és mély hangon, vegyük fel a szemkontaktust.
- Próbáljunk valami vicceset csinálni.
- Biztosítsuk az érzelmei fontosságáról, és arról, hogy elfogadjuk az érzéseket, amiket megél.
- Hagyhatjuk néha megélni a helyzetet és várhatunk meg tudja-e nyugtatni magát, vagy, hogy jelezze mire van szüksége ahhoz.
Források:
https://www.webmd.com/parenting/why-does-my-toddler-get-angry
https://www.healthychildren.org/English/ages-stages/toddler/Pages/Aggressive-Behavior.aspx
https://www.healthline.com/health/childrens-health/angry-toddler#managing-anger
Kép forrása: Pexels
Írta: Győrffy Villő