A hála egy intenzív és nagy erejű érzés. Emmons és McCullough (2004) alapján a hála egy pozitív érzelmi válasz arra, ha valamilyen pozitív előnyben részesülünk, vagy részesítünk valakit. Ezt az előnyt nem kerestük, vagy érdemeltük ki valamivel, hanem a másik személy, vagy a mi jóindulatunkon múlt. Így fogadjuk el és tudatosítjuk az élet jó dolgait.
A hála a boldogság érzéséhez áll a legközelebb. Általa megélhetjük az elégedettséget, motivációt, reményteliséget. Pozitív érzelmeket indít el bennünk és másokban is. Ezáltal összességében javítja a lelki jóllétünket. Javítja az interperszonális kapcsolatainkat a magánéletben és a munkában is (Gordon és mtsai, 2012).
A legegyszerűbb módja a hála érzésének gyakorlására az egy hálanapló vezetése, vagy este az ágyban megfogalmazni a dolgokat, amiért hálásak lehetünk.A hála napló vezetése segíti a stressz – szintünk csökkentését, javítja az alvásminőségünket, és érzelmi tudatosságot alakít ki (Seligman és mtsai, 2005). Ezen felül napközben is, amikor van rá lehetőségünk érdemes átgondolnunk miért adhatunk köszönetet a napunkban. Hasonló gyakorlat lehet, ha megdicsérjük magunkat, vagy másokat, köszönetet mondjunk több mindenért.
Milyen további hatásai vannak a hála gyakorlásának?
-
- Segít a mérgező/ nehéz érzések elengedésében
- Javul az alvásminőség
- Segíti a stresszel való megküzdést
- Csökkenti a szorongás szintünket és segíti a lehangoltsággal való megküzdést
Forrás: https://positivepsychology.com/neuroscience-of-gratitude/
Emmons, R. A., & McNamara, P. (2006). Sacred emotions and affective neuroscience: Gratitude, costly signaling, and the brain. In P. McNamara (Ed.), Where God and science meet: How brain and evolutionary studies alter our understanding of religion (pp. 11-30). Westport, CT: Praeger.
Gordon, A. M., Impett, E. A., Kogan, A., Oveis, C., & Keltner, D. (2012). To have and to hold: Gratitude promotes relationship maintenance in intimate bonds. Journal of Personality and Social Psychology, 103(2), 257-274.
Seligman, M. E., Steen, T. A., Park, N., & Peterson, C. (2005). Positive psychology progress: Empirical validation of interventions. American Psychologist, 60(5), 410-421.
Kép forrása: Pexels
Írta: Győrffy Villő