Parentifikációról akkor beszélünk, amikor a gyermeknek olyan felelős pozíciót kell ellátni, mint egy felnőttnek, a szülőjének. Ezek lehetnek különböző feladatok, mint a pénzkeresés, a szülő érzelmi támogatása, otthoni ügyintézés, vagy a testvérek gondozása, tulajdonképpen ilyenkor a szerepek felcserélődnek gyermek és felnőtt között.
A parentifikáció lehet szülői, vagy testvéri fókuszú. A szülői feladat ellátásával kapcsolatos parentifikációhoz tartozik a pénzkeresés, anyagi ügyek intézése, gondviselőként való viselkedés és a konfliktuskezelés a családon belül (Borchet és mtsai, 2021). Hasonló logika mentén a testvér fókuszúról akkor beszélünk, amikor a gyermek gondját viseli egy-vagy több testvérének. Öltözteti, főz rá, fürdeti és biztonságot nyújt a nehéz helyzetekben.
Lehet szó érzelmi parentifikációról, amikor a gyermek a szülő tanácsadójává válik és érzelmileg gondoskodik a szülőjéről, illetve instrumentális parentifikációról, amikor a gyermeknek felnőtt feladatokért kell felelősséget vállalni, mint a házimunka, vagy a számlák befizetése.
Ezek a gyermekek felnőttkorban is megélhetnek további nehézségeket pszichológiai és fiziológiai tünetek formájában. A kialakulásában közre játszik, hogy abban az élethelyzetben a szülő valamilyen tartós stressz hatására nem képes ellátni a szülői feladatait (Macmahon & Luthar, 2007). Ilyen lehet az alkohol- és droghasználat, függőség, a financiális bizonytalanság, testi, vagy mentális betegség, elhanyagolás és bántalmazás.
Gyermekekben a parentifikáció olyan tüneteket és lelki nehézségeket okozhat, mint a depresszió, szorongás, hiperaktivitás, diszruptív és antiszociális viselkedés, agresszió, szégyenérzet, magány érzete, szerhasználat, fiziológiás tünetek, interperszonális kapcsolatokban megjelenő nehézségek (Macmahon & Luthar, 2007).
Peris és munkatársai 2008-as kutatása alapján azok a felnőttek, akik parentifikálva lettek gyermekkorukban a következőket élhetik meg:
-
- szégyen és bűnösség érzése
- dependens viselkedés a kapcsolatokban
- úgy érzik, hogy igazságtalanul bánnak vele és elégedetlen a magánéletével
- a társas kapcsolatok kialakításában és fenntartásában való nehézség
- problémák a tanulmányok és hivatás területén
- fiatal felnőttkorban megélt magasabb szintű depresszió és szorongás
Források:
https://www.medicalnewstoday.com/articles/parentification#prevention
Borchet, J., Lewandowska-Walter, A., Połomski, P., Peplińska, A., & Hooper, L. M. (2021). The relations among types of parentification, school achievement, and quality of life in early adolescence: An exploratory study. Frontiers in Psychology, 12, 635171.
McMahon, T. J., & Luthar, S. S. (2007). Defining characteristics and potential consequences of caretaking burden among children living in urban poverty. American Journal of Orthopsychiatry, 77(2), 267-281.
Peris, T. S., Goeke-Morey, M. C., Cummings, E. M., & Emery, R. E. (2008). Marital conflict and support seeking by parents in adolescence: empirical support for the parentification construct. Journal of Family Psychology, 22(4), 633-642.
Kép forrása: Pexels
Írta: Győrffy Villő
