Az egészséges felnőtt személyiség kialakulásába beletartozik az autonómia megélése és az érzelmi, valamint fizikai leválás a szülőkről. A folyamat első lépése a serdülőkori lázadás idején történik meg, mely később a fészekből való kirepülés és saját család alapítása környékén fejeződik be. Sokszor felnőttkorban is nehéz határokat felállítani a szülőkkel szemben, ugyanis velük a kapcsolat nem teljesen egyenrangú, mint például egy barátságban, vagy párkapcsolatban. A gyerekkor óta hallgatott véleményeknek és akár tudattalan befolyásolásnak nehéz ellentmondani, hiszen már beleépültek az “énünkbe”. Ez mind a szülők és gyermek részéről is egy nehéz folyamat. Még a serdülők által jó fejnek titulált szülőkről is, akik feltétel nélkül támogatják a gyermekeiket nehéz a leválás, pont az említett jó viszony miatt. 

A serdülőkori lázadás és határszabás, például ajtók csukódása, érzelmek intenzív kifejezése és ellentmondás az öltözködésben ennek a természetes személyiségfejlődési folyamatnak a részei. Később a befejezéséhez fontos lehet az önismeret és a terápiás munka, viselkedéses fejlődés a fiatal felnőtt részéről. Maga a leválás nem  azt jelenti, hogy gyökeresen megváltozik a szülő-gyermek kapcsolat és már egyáltalán nem hajlandó meghallgatni a szülők véleményét. Azt jelenti inkább, hogy képes már az önálló véleményének és érdekeinek a képviseletére és meg tudja lépni azt, hogy akár vitába is szálljon a vele szembenálló nézetekkel és tanácsokkal.  

A serdülőkor folyamán beindul az individuáció folyamata a fiataloknál, a szülő-gyermek kapcsolat megváltozik és a serdülő identitása kialakul (Ericson, 1968). A kapcsolat az autoritás irányából elindul az egyenlőségre törekvés felé (Youniss, 1985). A szülőkről való leválás folyamata támogatja az autonómia kialakulását a fiatalokban (Ericson, 1968). Ennek az autonómiának az alakulása nem csupán a leválás folyamatából adódik, hanem a viszony természetének megváltozásából (Josselson, 1987). Az egészséges vágy arra, hogy a serdülő leváljon a szüleiről fiatal felnőttkorban, vagy serdülőkorban segíti őket abban, hogy a mentális és kapcsolati egészségük jó legyen (Ericson, 1968, Lapsley, 1989). 

A serdülőkön bizonyos idő után a szülők észreveszik, hogy már nem szereti, ha gyerekként kezelik, már más közelítésre, kommunikációra és bánásmódra vágyik. Ekkor indul meg náluk maga a differenciáció, szeparáció folyamata. Szükséges kialakítaniuk a függetlenségüket, főleg, hogy a saját társaságukban egyre jobban ki tudjanak teljesedni. A saját identitásuk  kialakítása érdekében fontos a differenciáció, megkülönböztetés, hogy egyénekként tudjanak létezni. Kialakul náluk, hogy a saját gondolataik mentén hozzanak döntéseket, elkezdenek alkudozni is az autonómiájuk alakulásának érdekében. A felelősségvállalás pedig az érettség és a felelősségérzet fejlődéséhez szükséges. 

Maga a folyamat nehéz lehet mind a szülőnek, mind a gyermeknek. A szülők könnyebben irritáltak lehetnek, a serdülők elunhatják magukat a túl sok, vagy túl kevés szabadság által. Megváltozhat a problémamegoldás, a szülők lehet túlságosan beleállnak a serdülő problémáiba, melyre ők tagadással, vagy a probléma kicsinyítésével reagálhatnak. Nehéz lehet elfogadni a szülőknek, hogy a serdülő egyre több helyzetben reagál úgy, hogy nem az ő “feladatuk” az életének a rendezése. Sok kihívást, bizonytalanságot és nehéz időket hozhat ez az időszak mind a szülőnek mind a serdülőnek/fiatal felnőttnek, de ez egy természetes folyamata a fejlődésnek. Így része az életünknek.

Források:

https://www.psychologytoday.com/us/blog/surviving-your-childs-adolescence/201312/detachment-theory-parenting-adolescents

https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S1877042814047648?ref=pdf_download&fr=RR-2&rr=757ea42a9f2268b3

Dzukaeva, V. (2014). Family characteristics of Psychological Separation from parents during late adolescence. Procedia-Social and Behavioral Sciences, 146, 346-352.

Ericson, E. (1986). Identity: Youth and Crisis. Faber and Faber.

Josselson, R. (1987). Finding herself: Pathways to identity development in women.  Jossey-Bass.

Lapsley, D., Rice, K. G., & Shadid, G. E. (1989). Psychological separation and adjustment to college. Journal of Counseling Psychology, 36, 286–294.

Youniss, J., Smollar, J. (1985). Adolescent Relationships with Mothers, Fathers, and Friends. University of Chicago Press.

Kép forrása: Pexels

Írta: Győrffy Villő

Add Your Comment