Az önszabályozás egyszerű stratégiák alkalmazásával fejleszthető.A fontos az, hogy komplex módon kezeljük a kérdést. A jó szokások bevezetése és a környezettel való szoros együttműködés részese a folyamatnak. Magához az önszabályozás fejlesztéséhez is kell önkontroll, hogy következetesen gyakoroljuk, és tartsuk be a kiválasztott stratégiákat.
Vegyük például a napi rutin kialakítását. A napi rutin betartásához szükségünk van önkontrollra, hogy képesek legyünk betartani az általunk megalkotott lépéseket és határidőket. Másik szempontból viszont, a napi rutin által a meghatározott cselekvések egyre automatikusabbá válnak, így kevesebb önkontrollt igényelnek.
A szabályok megalkotása a viselkedésünkkel kapcsolatban segíthet abban, hogy betartsuk az általunk elképzelt viselkedést. Amennyiben rendszeresen ugyanazzal a viselkedéssel reagálunk egy bizonyos helyzetre, az egyre jobban bevált stratégiává válik számunkra, és ezáltal könnyebben viselkedünk úgy következőleg hasonló helyzetben. Például, ha tudjuk, hogy valamilyen viselkedés, vagy egy szó triggerel bennünket és könnyen idegesek leszünk, érdemes lehet azt a szabályt bevezetni, hogy abban a helyzetben éppen nem reagálunk, vagy nem hozunk döntést, hanem mindig várunk előtte 5-10-30 percet, ami nekünk a leginkább megfelelő.
Ugyanígy lehet a kontextus alapján is megalkotni szabályokat, mint amikor elővesszük a kedvenc jégrémünket egyből kiteszünk egy kis tálat mellé, így nem az egész doboz megevésére ösztönözzük magunkat, hanem a napi adag kimérésére.
A testmozgás rendszeresítése hasonlóan fejleszti az önszabályozásunkat. Azzal is, hogy valamit rendszeresen végzünk, így biztos pontként tekinthetünk rá, hogy valamiben már képesek voltunk önszabályozást gyakorolni. A jobb fizikumunk pedig, hozzájárul az aktivitásunk fokához. A testmozgás pozitívan hat más önszabályozási stratégiák működésére is.
Amikor szeretnénk magunkat valamilyen viselkedésre motiválni, az első , amit tehetünk a produktivitásunk érdekében az, hogy megváltoztatjuk a közvetlen környezetünket. A munkával töltött idő növelésére rendezzünk be egy kellemes irodát, vagy a napi edzésre való motivációért legyen mindig kikészítve a jóga matrac, vagy a súlyzó.
A mentális átkeretezés szintén segítségünkre lehet. Gondoljuk csak át, mi az, ami miatt nincsen motivációnk az adott feladatra. Amennyiben sikerül beazonosítanunk mi a nehézségünk, próbáljuk meg azt pozitív mederbe terelni. Pl.: Rossz emlékünk származik az edzéssel kapcsolatban, a gyermekkori edzőnk viselkedése miatt. Gondoljunk racionálisan a helyzetre, az edzésnek valójában nem kell folyamatos teljesítménykényszerrel társulnia, hiszen már nem vagyunk abban az adott helyzetben. Már igazán megtehetjük magunkért, és úgy, ahogy mi akarjuk. Ha nekünk a napi jóga, vagy nyújtás esik jól, akkor gyakoroljuk azt. A hangsúly a mozgáson van, nem szükséges a társadalmi elvárásoknak és a megszokott elképzeléseinknek megfelelni. Próbáljuk ezeket a tevékenységeket olyan célokká formálni, mely nekünk értéket képvisel.
Alkalmazzunk jutalmazó rendszert, alkossunk meg saját magunknak egy olyan rendszert, ami ránk motiválóan hat!
Fontos lehet még azt is feltérképeznünk, hogy mi, a nap melyik szakaszában vagyunk aktívak és mennyi időt tudunk koncentrálni. Lehet, hogy mi csupán 20 perceket tudunk effektíven dolgozni folyamatos fókusszal. Akkor szabjunk magunknak olyan feladatokat, melyeket ezekhez a 20 perces blokkokhoz tudunk igazítani a megfelelő mennyiségű szünet betartásával.
Forrás:
https://www.psychologytoday.com/us/blog/in-practice/202206/12-strategies-how-improve-your-self-control
Kép forrása: Pexels
Írta: Győrffy Villő