A serdülőkor a lázadás időszaka, a személyiségfejlődés során ilyenkor feszegeti igazán a gyermek a határait és igyekszik kiépíteni az autonómiáját. Ez erőteljes konfliktusokat szülhet a szülők és a gyermek között. Nehéz az elengedés folyamata is szülői részről, valamint ott a felelősség kérdésköre is, hiszen a gyermek továbbra is kiskorú, és a szülők felelősek érte.
A düh és összezavarodottság érzései mind természetesek serdülőkorban. Annyi változás zajlik a gyermek életében és testében is, melyekkel nehéz iramot tartani. Ez egy nagyon szenzitív periódus az ember életében és fokozott sérülékenység jellemző a serdülő fiatalokra. Ebben az időszakban az érzelmek intenzitása és hullámzása miatt nehéz lehet kezelni azokat, ilyen érzelem a düh is a serdülők életében. Az alábbiakban arról lesz szó, hogyan segíthetünk nekik ennek a levezetésében és feloldásában.
A düh sokszor más érzelemből táplálkozik, mint a félelem, fájdalom, frusztráció, szomorúság. Első és legfontosabb lépés ennek a tudatosítása magunkban. Hatékony lehet, ha amikor gyermekünk dühös megpróbálunk a probléma mélyére nézni. Mi váltotta ki valójában a dührohamot, vagy dühösséget? Ezután segíthetünk neki a probléma megoldásában, mely által csökkenhet a szorongása. Szeretném hangsúlyozni, hogy az, hogyha valaki dühös az nem probléma. Sőt, természetes és fontos megélni a dühöt. Viszont, ha rendszeresen csak a düh mutatkozik és nem nézünk mögé, hogy mi okozta, úgy nehéz segítenünk gyermekünk fejlődését. A dühöt akár biztonságos keretek között is kieresztheti a fiatal, mint sport, vagy bármely más fizikai tevékenység során, üvöltésben, hangos zenehallgatásban, rajzolásban festésben. Fontos nem azt tanítani nekik, hogy a düh az egy nem kívánt érzelmi reakció, hanem inkább arra rávilágítani, hogyan lehet kezelni és megoldani a gyökerét, mely miatt dühös lett.
forrás: https://www.verywellmind.com/what-parents-can-do-to-help-teens-cope-with-anger-2610347
kép forrása: Pexels
Írta: Győrffy Villő
