Életünk során folyamatosan kapcsolódunk másokkal és hatással vagyunk rájuk, ahogy ők is ránk. Már csupán a közös jelenléttel impulzusokat küldünk egymásnak. Az, hogy az együttműködés és kapcsolatteremtés hogyan alakul, nagyban függ attól is, hogy bizonyos helyzetekre, vagy kommunikációs elemekre milyen reakciót adunk a másik számára. Ahhoz, hogy tudatosan jelen lehessünk a kapcsolatainkban fontos a saját reakcióinkat megfigyelni. Mit vált ki belőlünk, ha kritikával illetnek bennünket? Hogyan reagálunk az érzelmi megnyilvánulásokra? Milyen a reakciónk az érintésre? Könnyen közel tudjuk magunkhoz engedni az embereket, vagy inkább távolságtartóak vagyunk? Ezeknek a kérdéseknek a végiggondolása már mind a saját önismeretünkhöz hozzátartozik.
Természetesen nem csak a kapcsolatainkon belül tudjuk az önismeretet gyakorolni, hanem akkor is, amikor egyedül vagyunk és befelé figyelünk. Erre a befelé figyelésre kifejezetten jók lehetnek a különböző meditációs, relaxációs technikák, a tudatos jelenlét gyakorlása és bármely alkotó tevékenység. Ide tartozik még a naplóírás, álmaink feljegyzése, vagy lerajzolásra, érzelmeink megélése. Az önismereti folyamatban meg van az emberben a motiváció arra, hogy megismerje magát és ezáltal elérhesse a vágyott életvitelét.
Nézzük meg milyen előnyökkel jár az éntudatosság és önismeret néhány kutatás szerint:
- Az önismeret által megélhetjük a kreatív céljainkat. Azok az emberek, akik kifejezetten kreatívak az alkotás folyamata során mélyen reflektálnak magára a folyamatra, saját magukra és a munkájukra (Csíkszentmihályi, 1996).
- Amikor sikereket, vagy kudarcokat élünk meg, akkor hajlamosak vagyunk a sikert a pozitív belső jegyeinknek tulajdonítani, míg a kudarcot a külső körülményeknek. A magasabb szintű önismerettel rendelkező személyek a csalódásaik negatív következményeivel könnyebben tudnak megküzdeni és jellemzőbb rájuk a viselkedés változtatás, mely által stabilabb változásokat élhetnek meg az életükben (Shlenker, 1990).
- Egy újabb előnye az önsimeretnek az, hogy általa magasabb az önszabályozási és kontroll képességünk. Ezáltal jobban tudunk a társadalomba beilleszkedni a társas normák mentén, és nő a saját felelősség érzetünk is (Carver, 2003).
A belső munkának köszönhetően egy tisztább képet nyerhetünk önmagunkról. Fogadjuk el magunkat feltétel nélkül és, ha fejlődést szeretnénk elérni, dolgozzunk azon. Változást mindig el lehet érni, de ne legyünk túl szigorúak magunkkal. Amikor önismeretet gyakorlunk igyekezzünk az érzelmeinkkel való kapcsolódáson túl objektívan is szemlélni magunkat és nézőpontot váltani. Vegyük észre, hogy mi is jelen vagyunk az interakcióban. Ne csak másokra figyeljünk, hanem magunkra is, és figyeljük meg azt, ahogy mi és mások hogyan vagyunk jelen a közös térben.
Önismereti ambíciókkal jelentkezzetek rendelőnkben és szívesen vállaljuk a kíséréseteket a folyamatban!
források:
Carver, C. S. (2003). Self-awareness. In M. R. Leary & J. P. Tangney (Eds.), Handbook of self and identity (pp. 179-196). New York: Guilford.
Csíkszentmihályi, M. (1996). Creativity: Flow and the psychology of discovery and invention. New York: Harper Collins.
Schlenker, B. R., Weigold, M. F., & Hallam, J. R. (1990). Self-serving attributions in social context: Effects of self-esteem and social pressure. Journal of Personality and Social Psychology, 58(5), 855–863.
Internetes forrás: https://positivepsychology.com/benefits-of-self-awareness/
kép forrása: https://www.pexels.com/hu-hu/foto/ules-visszaverodes-arc-orom-6417911/
Írta: Győrffy Villő
