Előző írásomban arról volt szó, hogy milyen különböző okok húzódhatnak meg amögött, hogy az érzéseinket elfojtjuk. Körül jártam milyen viselkedések és gondolati sorok lehetnek egy elfojtó folyamat mögött. Most példákkal igyekszem segíteni az érzelmek kifejezésének lehetőségeit.

Hogyan tudjuk megtanulni kifejezni azt , amit érzünk és vetkőzhetjük le a félelmeinket azzal kapcsolatban, hogy kiadjuk magunkat másoknak?

Ahhoz, hogy jól funkcionáló és egészséges kapcsolatokat alakítsunk ki másokkal bizony fontos az érzelmeink kifejezése. Ez egy visszajelzés is a másik félnek, hogyan érzünk iránta, erősítjük a kapcsolatot és tükrözzük egymásnak azt ahogyan viszonyulunk egymáshoz.

Először probáljuk meg kisebb pozitív érzelmeinket kifejezni, mint:

“Igazán jól esett, hogy tegnap gondoltál rám és hoztál egy pohár vizet”

“Örülök, hogy eszedbe jutottam, igen, szívesen találkoznék.”

“ Köszönöm a lehetőséget.”

“ Jó újra látni.”

“Szeretve érzem/éreztem magam, amikor ezt és ezt csinálod/csináltad.”

A pozitív érzelmeken felül a negatív érzelmeket még nehezebb kifejezni:

“Elszomorodtam amikor nem hívtál fel, pedig egy fontos esemény történt veled.”

“Csalódott vagyok, hogy nem tudsz átjönni segíteni.”

“Szorongok attól, hogy megint erről a témáról szükséges beszélnünk.”

Aztán egy újabb szint, amikor képesek vagyunk az igényeinket is kifejezni:

“Arra van szükségem, hogy megsimogass.”

“Fontos nekem, hogy minden nap tudjunk egymással telefonálni.”

“Úgy tudok hozzád igazán kapcsolódni, ha naponta fél órán át legalább csak egymással foglalkozunk.”

“ Szeretném, ha többet beszélgetnénk.”

Az érzelmeink elfedése, vagy elfojtása és azok felfedésének megtanulása lehet, hogy egy hosszabb önismereti és terápiás munka következményeképpen tud csak kialakulni. Így ne csüggedjünk, ha elsőre nehezen megy, vagy több időre van szükségünk hozzá. Motivációnk ne vesszen, hiszen saját boldogságunk záloga, ha minél önazonosabban tudunk viselkedni.

Forrás:

https://www.verywellmind.com/the-dangers-of-bottling-up-our-emotions-5207825

Kép forrása: Pexels

Írta: Győrffy Villő

Add Your Comment