A zaklatás (bullying) témáján belül fontos megemlíteni, hogy bizony maga a bántalmazás nem csupán a bántalmazó – bántalmazott páros jelenlétéből áll. Az egyszerűség kedvéért vegyük jelenlegi példának az iskolai bántalmazást, hiszen leggyakrabban ebben a közegben fordul elő az említett probléma.
Ebben a szociális közegben jelen vannak a szemlélők is, az említett páros mellett, akik a csendes megfigyelésükkel valójában, szintén a bullying támogatói. Hiszen nem szólnak közbe, nem próbálnak segítséget kérni, hogy megoldódjon a bántalmazás.
Milyen faktorok jellemzőek azokra a személyekre, akik a szemlélők szerepébe helyezkednek egy bántalmazásos helyzet kialakulása során?
Troop-Gordon és munkatársai (2019) longitudinális kutatása alapján, a szemlélőknél alacsony érték rajzolódott ki a védelmezés, mint fontos norma, területén. Ezen felül magas szintű népszerűség igény, és a társak általi kizárás volt jellemző rájuk. Ettekal és munkatársai (2015) vizsgálataik alapján arról számoltak be, hogy a szemlélő (“bystander”) szerepbe helyezkedő személyeknél fontos szerepe van az empátiának, az alkalmazott, vagy éppen nem alkalmazott erkölcsi elveknek és a kapcsolati tapasztalatoknak, mint jellemzőknek.
Egy ilyen helyzet, amennyiben empátiát vált ki a személyből azt vonzza magával, hogy az áldozat kerül előtérbe és elősegíti a személy a az áldozat védelmezésének kialakulását, mint kitűzött célt (Tropp- Gordon és mtsai, 2019). Amennyiben ez az empatikus arousal nem indul be a gyermekekben, akkor inkább a bántalmazó élvezetére és szórakoztatottságára irányul a figyelmük (Tropp-Gordon és mtsai, 2019).
Az, ahogyan a gyermekek viselkednek, amikor szemtanúi egy bántalmazásnak, valójában egy erkölcsi kérdés is, így valójában egészen érthető, hogy azok a gyermekek, akik a szemlélő szerepbe helyezkednek, azok erkölcsös viselkedésre való hajlama alacsony. A gyermekek általában az agressziót rossz cselekedetnek titulálják (Boulton és mtsai, 1997), de sokszor más előnyök, mint a barátság a bántalmazóval, saját maguk védelme, előtérbe kerülnek, így inkább nem avatkoznak bele a bántalmazásba (Tropp-Gordon és mtsai, 2019).
A bántalmazásos helyzetben a gyermekek, mind saját célokat alakítanak ki, amelyek mentén haladnak. Azok a gyermekek, akik magas szinten tapasztalták meg a társak általi bántalmazást, vagy gyakran agresszió és kirekesztés áldozataivá váltak, nagyobb eséllyel választják saját maguk védelmét, mint célt. A bántalmazás helyzetében inkább kimaradnak a cselekményekből, nehogy ők legyenek az újabb áldozatai a bántalmazásnak (Meter & Card, 2015; Thornberg és mtsai, 2012).
Összességében a bullying egy rendkívül összetett és szociálisan beágyazott folyamat. Számos résztvevővel és lehetséges cselekedettel és következménnyel. A bullying megelőzése és megismerése elengedhetetlen mind a gyermekek, szülők és pedagógusok részéről is.
források:
Troop-Gordon, W., Frosch, C. A., Totura, C. M. W., Bailey, A. N., Jackson, J. D., & Dvorak, R. D. (2019). Predicting the development of pro-bullying bystander behavior: A short-term longitudinal analysis. Journal of school psychology, 77, 77-89.
Ettekal, I., Kochenderfer-Ladd, B., & Ladd, G. W. (2015). A synthesis of person-and relationallevel factors that influence bullying and bystanding behaviors: Toward an integrative framework. Aggression and Violent Behavior, 23, 75-86.
Boulton, M. J., Bucci, E., & Hawker, D. D. (1999). Swedish and English secondary school pupils’ attitudes towards, and conceptions of, bullying: Concurrent links with bully/victim involvement. Scandinavian Journal of Psychology, 40, 277-284.
Meter, D. J., & Card, N. A. (2015). Defenders of victims of peer aggression: Interdependence theory and an exploration of individual, interpersonal, and contextual effect on the defender participant role. Developmental Review, 38, 222-240.
Thornberg, R., Tenenbaum, L., Varjas, K., Meyers, J., Jungert, T., & Vanegas, G. (2012). Bystander motivation in bullying incidents: To intervene or not to intervene? Western Journal of Emergency Medicine, 13, 247-252.
kép forrása: Pexels
Írta: Győrffy Villő
