Az előző általános pszichoszomatikai áttekintést nyújtó cikkemet gondolnám tovább a munkahelyi pszichoszomatika irányába. A stressz a mindennapi életünk része. Beszélhetünk distresszről és eustresszről. A distressz során negatívan éljük meg a stresszt, az eustressz során pedig az motiválóan hat ránk. Mi a helyzet a munkahelyi stresszel? Nos, a munkahelyen nagyon sok stressz faktor érint bennünket. Onnantól kezdve, hogy teljesítési helyzetben vagyunk, azon át, hogy megfelelő reprezentáció alakuljon ki rólunk a kollégáink szemébe, odáig, hogy megfeleljünk a főnökünk elvárásainak.
A munkahelyi stressz elősegíti a maladaptív megküzdési stratégiák kialakulását és rontja az egészségmagatartásunkat. Növeli a dohányzás, alkoholfogyasztás esélyét és rontja az életminőséget. Ezeken felül pedig rontja a teljesítményünket is a munkában (Cox és mtsai, 2004). A munkahelyi stressz kiváltó okai közé tartozik az, hogyha nem élhetjük meg a döntési szabadságunkat, habár magasak a követelmények, ha a cselekvési szabadságunkat akadályozzák, ha a munkahelyi szerepköreink konfliktusosak, hiányzik a társas támogatás a munkahelyen, és elégedetlenek vagyunk a munkánkkal (Colin és mtsai, 2004; Polanyi és mtsai, 2004).
A jó munkahelyi légkör nagyon jó protektív tényezője lehet a kiégés megelőzésének és a stresszel való megküzdésünket segíti. Amennyiben jó a munkaközösség és munkatársainkkal ápoljuk a kapcsolatot, jól kijövünk a szabadon töltött percekben feltöltődhetünk a beszélgetések által, az segít átlendülnünk a nehézségeken. Az is nehezítheti a munkahelyi stresszel való megküzdést, hogy nagy eséllyel kihat a magánéletünkre is. Ennek érdemes határt szabni, amennyire tudunk. Hogyha olyan a munkahelyünk, hogy megtehetjük azt, hogy otthon már ne azon gondolkodjunk mi és hogyan zajlott a munkában, akkor próbáljuk meg a munkahelyi problémákat tényleg a munkahelyünkön hagyni. Persze ez nehéz kérdés, ugyanis a munkahelyi nehézségek összekapcsolódnak a biztonságérzetünk és egzisztenciánk kérdéskörével is. Amennyiben veszélyeztetve érezzük a pozíciónkat a munkahelyünkön, az valóban könnyen belekúszik az életünk összes területére, ugyanis a megélhetésünk forog kockán.
Amennyiben nehézségeket tapasztal meg munkahelyén keresse fel bátran rendelőnk pszichológusait!
források:
Colin, J., Mackay, R. C., Kelly, P. J., Lee, S., Mccaig, Ron, H. (2004) “Management
Standards” and work-related stress in the UK: Policy backround and science. Work and
Stress, 18(2), 91–112.
Cox, T., Leika, S., Ivanov, I., Kortum, E. (2004) Work, employment and mental health
in Europe. Work and Stress, 18(2), 179–185.
Jakab, E., & Lázár, I. (2007). Munkahelyi pszichoszomatika. Magyar pszichológiai szemle, 62(3), 313-343.
Polanyi, M., Tompa, E. (2004) Rethinking work-health models for the new global econ-
omy. Work 23. 3–18 3, NATO Science Series, IOS Press. URL: http://iospress.metapress.com/app/home/contribution.asp?referrer=parent&backto=iss
ue,2,9;journal,24,57;linkingpublicationresults,1:103190,1.
Kép forrása: Pexels
Írta: Győrffy Villő
