A gyermekeknek a biztonságos teret mi felnőttek nyújtjuk. Krízishelyzetben ez még fokozottan jellemző, sok mindent mi felnőttek sem értünk, a gyermekek pedig még jobban össze vannak zavarodva. Egy ilyen helyzetben könnyen eluralkodhat a félelem és a szorongás. Amikor nem tudjuk pontosan mi zajlik körülöttünk, az agyunk folyamatosan kattog, próbálja kitölteni a hézagokat a tudásunkban. Az egyik legfontosabb amit tehetünk, hogy próbáljuk megtartani és megteremteni a gyerekeknek a biztonságos teret a kérdezésre, informálódásra, beszélgetésre és támogatásra. 

Elsőkörben érdemes lehet megkérdezni a gyerekeket, hogy mit gondolnak az egész helyzetről. Mit tudnak mi történik a világban, honnan informálódnak, beszéltek-e már valakivel erről… Nehéz lehet számukra a megfelelő információszűrés, hogy melyik információban bízhatnak, melyik hírforrás hiteles. 

A beszélgetésre elegendő időt kell szánni, amennyiben úgy látjuk a gyermekünk nyitott rá. Kisebb korban érdemes lehet a verbális kommunikáción kívül másképpen megközelíteni a gyerekeket, hogy felmérjük mit is gondolnak a jelen helyzetről. Hasznos eszköz lehet erre a rajzolás, festés, történetmesélés. A gyermekeknek joguk van az információkat tudni, viszont fontos az, hogy mi felnőttekként lehetőleg ne mutassuk ki számukra a saját szorongásunkat, hiszen bőven elég nekik a saját gondolataikkal és félelmeikkel megküzdeni. Amikor beszélgetünk velük a jelenlegi nehézségekről érdemes minél tájékozottabb választ adnunk, amennyiben viszont bizonyos dolgokra nem tudunk válaszolni, azt szintén nem szégyen belátni. Tehát, teljesen rendben van, ha valamelyik kérdésre mi magunk se tudjuk hogyan válaszolhatnánk. Ekkor őszintén el lehet nekik ezt mondani. 

Következő pontja a megbeszélésnek lehet az, hogy együtt felderítjük azt, hogy hogyan lehet ebben a helyzetben segíteni. Feltérképezzük, hogy a gyermekek szerint mire lehet szükségük az embereknek és megpróbáljuk őket megkérni, hogy próbáljanak mások helyzetébe belehelyezkedni, mi is esne igazán jól nekik. Erősíteni kell őket abban, hogy gyakoroljanak együttérzést, próbálják táplálni a reményt és hálát érezni a jelenlegi biztonságukért. Érdemes felkeresni adományozási és segítési lehetőségeket, kérdezzük meg szeretnének-e ilyesmiben részt venni. 

A gyermekekhez kapcsolódóan az egyik legfontosabb az, hogy magunkkal is foglalkozzunk. Igyekezzünk minél hitelesebb információforrást találni, merjünk beszélgetéseket kezdeményezni és gondolkozni a témáról. Ezen felül pedig természetesen segíteni a bajbajutottakon. 

forrás: https://www.unicef.org/parenting/how-talk-your-children-about-conflict-and-war

kép forrása: Pexels

Írta: Győrffy Villő

Add Your Comment