Az érzelmeink elfojtása sok esetben biztonságosnak tűnhet. Nem adjuk ki magunkat másoknak, nem mutatkozunk gyengének és nem adunk támadási felületet. Lehet a munkahelyünkön kapunk egy csípős megjegyzést és inkább a reakciónkat a szőnyeg alá söpörjük, hogy ne kerüljünk konfliktusba. Az is előfordulhat, hogy mi saját magunk nem merünk az érzelmekkel szembe nézni és ezért fojtjuk el őket. Ezzel valójában saját magunkat csapjuk be , mert hibásan úgy tűnik, mintha így jobban biztonságban lennénk, de valójában belülről emészt bennünket az, hogyha sok érzelmet elfojtunk.
Az érzelmeink elfojtása lehet egy stratégia is arra, hogy azt tanultuk gyermekkorban, hogy az érzelmeink kifejezése nem biztonságos. Lehet, hogy a szüleink saját maguk nem fejezték ki az érzelmeiket előttünk, vagy értéktelenítették, leminősítették a mi érzelmeinket, esetleg nem reagáltak azokra. Keletkezhet bennünk egy gát , és az a félelem alakulhat ki bennünk, hogyha megmutatjuk magunkat, az érzelmeinket, akkor negatívan ítélnek meg bennünket, elhagynak, vagy nemet mondanak nekünk.
Mind a mentális és fizikai jóllétünkre hatással lehet az érzelmek elfojtása, ide tartozik az önbecsülésünk csökkenése, növekedhet a stressz szintünk, szorongásunk, vagy lehangoltabbak lehetünk. A belső stressz pedig a fizikai állapotunkra is kihathat.
Milyen érzések és gondolatok jelenhetnek meg benned, ha elfojtod az érzelmeidet?
-
- Azt érezheted, hogy senki nem ért meg téged, de ha racionálisan végig gondolod a helyzetet rádöbbenhetsz arra, hogy valójában nem osztasz meg érzéseket másokkal.
- Az előzőhez kapcsolódva azt érezheted, hogy nem okoz teljes feltöltődést a másokkal eltöltött idő, nem érzed azt teljesnek. Valójában a társas kapcsolataink fontos alapját és részét képezik az érzelmeink kifejezése.
- Úgy érezheted, hogy szomatikus tünetek jelentkeznek a szervezetedben, gyomor- és bélrendszeri panaszaid, fejfájásod, más fájdalom tünetek és szív- és érrendszeri problémák alakulhatnak ki.
A dühöt, mint érzelmet nagyon sokan nem merik megélni, hiszen az lett tanítva nekünk gyermekkorban, hogy azt nem szabad kifejezni. Idéznék néhány jó szülői tanácsot, mint az “uralkodj magadon”, “egy jó gyerek nem viselkedik így”, “nincs miért dühösnek lenned”. Sokszor pedig egyszerűen lehet meg kéne engednünk magunknak ezt. Miért ne lehetnénk dühösek? Egy jó edzés, vagy akár beszélgetés alkalmával is megélhetjük az érzést. Felszabadító élmény tud lenni, amikor meg mered fogalmazni magadnak, hogy “ igen, én dühös vagyok ezért és ezért…”.
Ismerjük meg magunkat, az érzéseinket és így közelebb kerülhetünk általuk másokhoz is.
Forrás:
https://www.verywellmind.com/the-dangers-of-bottling-up-our-emotions-5207825
Kép forrása: Pexels
Írta: Győrffy Villő
