A magányosság élménye további magányosságot szülhet, hiszen nem érezzük magunkat elég jónak, megtanulhatjuk profi módon elrejteni a magányunkat, így egy ördögi körbe kerülünk, hiszen ilyenkor nehéz újra beengedni másokat belső köreinkbe. Ez a maszk és elhatárolódás igazából tovább erősíti bennünk a magány érzését, hiszen belső tartalmainkat nem osztjuk meg másokkal.
A magányos érzés arra vonatkozik, hogy az egyén érzelmi distresszt él át azzal kapcsolatban, hogy mások elutasítják, izolálódik másoktól, vagy hiányzik a társ, ahhoz, hogy bizonyos cselevéseket együtt végezzenek, tartalmakat osszanak meg egymással (McWhirter, 1990, Perlman & Peplau, 1981). Úgy érezzük nincsen társaságunk, kizárva érezzük magunkat, nem érezzük az összhangot másokkal.
A gyermekkori traumák megélése szoros kapcsolatban áll felnőttkori mentális zavarok kialakulásával, mint a különböző fóbiák, szorongás, depresszió, komplex PTSD és bizonyos személyiségzavarok.
Azok a személyek, akik traumákat éltek át gyermekkorban, megélhetik azt az érzést is a trauma minőségétől függően, hogy másokat szeretnének kétségbeesetten megjavítani és segíteni, ez viszont támogatja abban a viselkedésüket, hogy egyre jobban elhanyagolják a saját igényeiket és a szükségleteket, határaikat nem alakítják ki.
Bizonyos kapcsolati minták, mint a nárcisztikus viselkedés, bántalmazás, melyet szeretet elhalmozás követett, az érzelmi elhanyagolás, vagy ambivalens érzelmi kapcsolat, erősíti az ember magány érzését, hiszen csalódott már egy számára fontos személyben. Utána hiperérzékeny marad ezekre a viselkedésekre beilleszti az “emberek nem megbízhatóak” világképébe, és így erősödik benne az érzés.
Források:
https://www.psychologytoday.com/intl/blog/understanding-ptsd/202207/adult-loneliness-is-linked-childhood-trauma
https://www.psychologytoday.com/us/basics/loneliness#identifying-and-fighting-loneliness
Fang, X., Fry, D. A., Ji, K., Finkelhor, D., Chen, J., Lannen, P., & Dunne, M. P. (2015). The burden of child maltreatment in China: a systematic review. Bulletin of the World Health Organization, 93, 176-185.
McWhirter, B. T. (1990). Loneliness: A review of current literature, with implications for counseling and research. Journal of Counseling & Development, 68(4), 417-422.
Pechtel, P., & Pizzagalli, D. A. (2011). Effects of early life stress on cognitive and affective function: an integrated review of human literature. Psychopharmacology, 214(1), 55-70.
Perlman, D., & Peplau, L. A. (1981). Toward a social psychology of loneliness. Personal relationships, 3, 31-56.
Wen-Hsu, L., et al. (2020). Adverse adolescence experiences, feeling lonely across life stages, and loneliness in adulthood. International Journal of Clinical and Health Psychology, 20(3), 243 – 252.
Kép forrása: Pexels
Írta: Győrffy Villő
