Konfliktusok gyakran kialakulnak gyermekkorban. Ekkor még tanulják a gyermekek a szociális készségeiket, határaikat, képességeiket és tulajdonképpen mindent a világról. Érdemes lehet a gyermekeket arra megtanítani, hogyan tudnak megtanulni rendesen vitatkozni a barátaikkal. Természetesen nem elvárható, hogy egyből megtanulják azt, hogyan helyezkedjenek a másik szerepébe és értsék meg a nézőpontját. Valójában ez is egy tanult folyamat és az idegrendszeri érés is hatással van rá, ahogy fejlődik a gyermek.
Különböző kérdések által a gyermekek könnyebben megérthetik a barátjuk álláspontját. Érdemes lehet felnőttként is arra törekedni, hogy segítsük őket ebben a folyamatban. A következő kérdések segítségünkre lehetnek egy adott konfliktushelyzetben:
Kérdezzék meg egymástól a gyerekek:
-
- Mit gondolsz?
- Mit érzel jelenleg?
- Mi a véleményed?
- Mit szeretnél?
A “Miért?” kérdéseket érdemes kihagyni egy-egy ilyen beszélgetés kapcsán, mert kritikusan hangzanak. Próbáljuk őket arra tanítani, hogy a saját nézőpontjukat és érzéseiket tanulják meg lekommunikálni. Én- közlések formájában könnyen meg tudják fogalmazni, hogyan is éreznek valójában.
Beszéljünk velük az elfogadás és megbocsátás fontosságáról. Értessük meg velük, hogy a megbocsátás valójában saját maguknak jó, hiszen általa megszabadulnak a negatív, dühítő érzésektől. Ezen felül az elfogadás már gyermekkorban egy nagyon fontos szempont a kapcsolatok kialakításában.
Mindig lehet tiszta lapot kezdeni. A gyermekek még sokkal rugalmasabbak és nyitottabbak, mint a felnőttek, ösztönözzük őket a gyengédségre és kedvességre.
kép forrása: Pexels
Írta: Győrffy Villő
